Oldalak

2014. december 15., hétfő

KEKSZ LIBRIS MIX - zenét a konyhába, konyhát a zenébe!

KEKSZ LIBRIS MIX by Kisszántó

Amióta az eszemet tudom, úgy van a fejemben, hogy a konyha kötelező kelléke a rádió. Anya a konyhában mindig hallgatott valamit, főleg beszélgetéseket, és ez a mai napig így van. Ha csak főzés közben csöppenek nála a konyhába, úgy kell túlordítanom a rádiót, mert a sistergés és sok konyhai zaj közepette kell a hangerő. Az én konyhámban inkább a zene szól: itt van a legtöbb időm egész albumokat végighallgatni, és észrevétlenül rögzül a fejemben, nem csak a zene, hanem az évszak, amikor hallgattam, az ételek, amiket közben készítettem, a reggelek hangulata, amikor bekapcsoltam. 

Továbbgondoltam a dolgot, és megkértem Kisszántó barátunkat, a Dub Székház oszlopos tagját, állítson össze egy mixet zene és főzés témakörben.Semmi egyebet nem konkretizáltunk, teljesen rábíztam, mit főz ki. Jó helyen landolt a kérés, a végeredmény engem már az első hangoknál meggyőzött. Amolyan karácsonyi ajándék ez a Keksz Libristől: az évnek ez az a hónapja, amikor még az is a tűzhely mögé áll, aki egyébként nem viszi ezt túlzásba. Tegyétek ezt sok örömmel-kedvvel: csattogjon a kés a vágódeszkán, forrjon a leves, sercegjen az olaj, roppanjon a dióhéj, zúgjon a habverő, zizegjen a sütőpapír. Ez a mix belesimul majd minden zajba. Ti mi mindent tudtok megfőzni, mire a 85 perc letelik?

2014. november 28., péntek

Gasztronómiai Katedrális, és annak kicsi, magyar változata



Alexandre Dumas Nagy Konyhaszótára – beszélgetés Szederkényi Olgával

Nem egyszer említettem már, hogy könyvek közt nem érem be az egyszerű receptgyűjteményekkel, ezért felcsillant a szemem, mikor megtudtam, hogy Alexandre Dumas méltatlanul elhanyagolt Nagy Konyhaszótárának (Grand Dictionnaire de Cuisine) végre megjelenik magyar verziója. Szándékosan nem fordítást írok, az eredeti mű ugyanis 1300 oldal terjedelmű – nem véletlen, hogy 140 évet kellett várni, mire elkészült a saját változatunk. A teljes kötetet válogatta és fordította Szederkényi Olga, vele beszélgettem a könyvről és a zseniális franciáról, Dumas-ról.

2014. november 17., hétfő

A parasztasszony a kastélyban

(Bevezető és útmutató Lénárd Sándor: A római konyha c. könyvéhez - és az összes többi szakácskönyvhöz)

A szegény paraszt feleségét mindig felhívatták a kastélyba, ha nagy vendégség ígérkezett. Segített akkor ott a szakácsnak, aki maga is igen nagy úr volt. A parasztasszony fát aprított, krumplit hámozott, baromfit tisztított, tortakrémet kevert - aztán odahaza mindenről egy ízig beszámolt hites urának.

- Micsoda dínomdánom volt megint! Micsoda lakoma! Befejezésül eperkrémes torta! Bizony, a gróf urak mind a tíz ujjukat megnyalták utána!

2014. október 7., kedd

Hogyan lesz az első csipet?


Megjelenés előtt álló szakácskönyvek után kutattam nem rég, sajnos nem sok sikerrel. A kiadók oldalán kevés információ található erre vonatkozóan, és az is lehet, hogy korai még keresgélni: inkább karácsony előttre tartogatják az újdonságokat. Találtam viszont valami mást: a Csipet Kiadót, amely nem rég alakult, és szakácskönyvekre szakosodott. Annyira frissek még, hogy ezidáig egy könyvük készült el: Limara szakácskönyve.

2014. szeptember 27., szombat

Gault & Millau szavai, avagy étteremkritika és szókincs

Hamarosan megjelenik a 2015-ös Gault & Millau étteremkalauz, amelynek tavaly volt szerencsém elmenni a sajtótájékoztatójára. Azt hiszem, magamtól nem vettem volna meg a könyvet, de az esemény alkalmából beszereztem az itthon először megjelent 2012-es kiadást, és aztán a 2014-est is. Korábban már írtam, valójában nem vagyok túlságosan híve az étteremkritikáknak. Körüllengi a sznobizmus szellője, és bár nemes célt szolgál, mégsem biztos, hogy érdemes ítélkezni. Maga az éttermi élmény rettenetesen komplex, a saját lelkiállapotunktól kezdve a mosdóban található kéztörlőig minden számít. Egy kedves pincér néha feledtetni tudja, ha az étel "csak" finom, és nem tökéletes, a jó társaság szintúgy. 

2014. szeptember 6., szombat

Pacal - portói módra (vers)

A kép forrása ITT.

Dobrada á moda do Porto

Egyszer, téren s időn kivül, egy étteremben
Hideg pacalt tálaltak elém szerelem helyett.
Szóltam finoman a konyha küldöttjének,
hogy melegen szeretem,
és hogy a pacalt (méghozzá portói módra) sohasem eszik hidegen.

2014. augusztus 31., vasárnap

A tükörtojás ezer arca

Nem rég az ISSUU oldalán böngésztem gasztromagazinok és könyvek után: nagyon bőséges a felhozatal, gyönyörű online folyóiratok léteznek, bárki számára elérhetően. Mindenbe belelapoztam, ami érdekesnek tűnt, így találtam a Funny Food-ot is, és kissé unottan elkezdtem nézegetni.

2014. augusztus 23., szombat

A spárga és a lélek halhatatlansága


(Achille Campanile írása)

Semmilyen kapcsolat nincs a spárga és a lélek halhatatlansága közt.

Az előbbi  a spárgafélék családjához tartozó zöldség, kiváló például megfőzve és olajjal, ecettel, sóval, borssal tálalva. Van, aki ecet helyett inkább citrommal szereti. A főtt spárga kitűnő vajjal és parmezánnal is. Mások buggyantott tojást helyeznek rá, és ez is nagyon jól illik hozzá.

Ezzel szemben a lélek halhatatlansága nagy kérdés, méghozzá olyan, amely már évszázadok óta nem hagyja nyugodni a filozófusok elméjét.

2014. augusztus 2., szombat

Ehető Balaton*


Aki igazán szeret jókat enni, az nyaralás közben sem feledkezik meg erről. A kirándulás úgy kerek, ha egybeesik valamilyen gasztro-kalanddal. Nem kell, hogy bonyolult dolog legyen: elég egy jó piac, vagy egy kis delikát bolt, ahol kedvesen fogadnak. A probléma csak az, hogy bár az internet sokat segít indulás előtt, valójában mégis kevés a megbízható forrás. Balaton-ügyben azonban meg vagyunk mentve.

2014. július 26., szombat

Paleo-hiszti: még ehhez is létezik könyv, ami jó


Mindenekelőtt két dolgot szeretnék leszögezni: egyrészt ez a kötet nincs a birtokomban, másrészt pedig egy fikarcnyit sem vagyok paleolit. Mégis, muszáj írni róla, ugyanis nagyjából mindent tud, amit egy jó gasztrokönyvnek tudnia kell. 

2014. április 9., szerda

"Nincs nagyobb gyönyörűség, mint evő embert szemlélni."


Kosztolányi Dezső: Ebéd

Kosztolányiék Babits és Bodor Aladár társaságában,
Dömösön. Talán épp egy jó ebéd után.
(A fotót Babits felesége, Török Sophie készítette.)
Délben az alagút budai oldalán egy ember ebédel.
Ebédje nincs a kezében, sem az ölében, sem a tányérján, hanem a járdán, a puszta földön. Valaki ételhordóban vihette, kiloccsantotta, s ott hagyta. Ez az ember pedig, aki kilépett az alagútból, egyszerre megpillantotta a gazdátlan ebédet, melyet valamely jótékony tündér pottyantott le ingyen, töprengett, majd lekuporodott, kivette bicskáját, és pengéjével egyenként emelte szájához a falatokat.

2014. április 6., vasárnap

Tálalási javaslat: körzővel és vonalzóval

Imádom az olasz konyhát, az egyszerűségét; azt, hogy elég néhány alapanyag és kész a vacsora. És imádom azt is, ahogyan az olaszok esznek, ahogyan élvezni tudnak minden falatot, és hogy nem is kérdés náluk, hogy erre időt kell szakítani. Kérdezd meg bármelyik olaszt az ételekről, biztos lehetsz benne, hogy nem közömbös neki a téma. Lesz határozott véleménye, biztos, hogy minden nap tart ebéd szünetet és tudni fogja, hogy a mamma milyen titkos hozzávalót használ a család kedvenc fogásánál (amiben egészen biztosan van paradicsom is). Éppen ezért egyértelmű, hogy imádom a tésztát is, a zöldségestől a húsosig, a spagettitől a pennéig. És csak a két leggyakoribb formát említettem – mert ezerféle van még! Hosszú évtizedek alatt csiszolódott formák, az olasz konyha apró kis dizájn termékei. Őket veszi sorra a Geometry of Pasta.

2014. április 2., szerda

Amikor a könyvesbolt nem elég

Könyvesboltban vagy antikváriumban járva mindig alaposan átnézem a gasztro részleget. Ám ahogyan gyarapodik a könyvtáram, egyre kritikusabb vagyok az új példányok beszerzésénél. Antikváriumban még csak-csak találok olykor valamit, de az új könyvek között talán ha 10% (vagy még annyi sem) az, ami valóban érdekel. Ez nem azt jelenti, hogy már mindenem megvan, ami kellhet - óóóó dehogyis, sosem lesz ilyen állapot! Inkább annak a jele, hogy rengeteg a humbug könyv: kevés recept, átgondolatlan tartalom, óriási és nem túl különleges fotók, mindez ígéretes és jól eladható cím mögé bújtatva. És mégis fogy az ilyesmi: a legtöbbször bizonyára ajándékkönyv lesz belőlük.

2014. március 3., hétfő

Lapozgatnivaló

Akciós könyveket sosem szabad kihagyni: a Klauzál 13 könyvesbolt és galériában már néhány hónapja zajlik a raklapos könyvvásár. Vegyes a kínálat, és időnként változik, a művészeti albumokra vadászók igazi kincsekre lelhetnek, ha elég gyorsak, és nem happolja el az orruk elől valaki más a kiszemelt kötetet. Gasztro téren nem túl erős a választék, de egy kis gyöngyszemet sikerült nekem is előásnom. Eme kis könyvecske az ékes bizonyítéka annak, hogy nem csak szakácskönyv számíthat gasztrokönyvnek. 

2014. február 25., kedd

"...főzd kis, csorba masinádon..."


Hriszto Szmirnenszki:
Fekete kávé

Ha éji tivornya után kimerülve
eléred otthonodat
s tombolva fölötted a holdtalan ürben
sorsod dühe-gúnyja kacag, - 
elő a poros masinát, s a szeszgőz
páráiban, lila-kék
lángok sziszegő koszorúja felett főzz
magadnak: erős feketét.

2014. február 21., péntek

Munka + szórakozás = kreativitás

"When you forget you're working, that's when you're working the best." (R.R.)

Sokszor zavarba hoz a csúcsgasztronómia: nem tudom eldönteni, hányadán állok vele. Néha teljesen lenyűgöz és elvarázsol, aztán ahogy egyre több és több infót gyűjtök be róla, egy ponton elfáradok, és csak arra vágyom, hogy a fazekaim fölött ismét paradicsomos tésztát főzzek. Olyankor túl szofisztikáltnak és elitnek érzem, és elmegy a kedvem tőle. Talán az egyszerű ember zavara ez a professzionalizmussal szemben, amit néha sikerül leküzdeni, és ettől újabb hulláma kezdődik a lelkesedésnek. Most éppen rajongok - René Redzepi tehet róla.