Oldalak

2014. április 9., szerda

"Nincs nagyobb gyönyörűség, mint evő embert szemlélni."


Kosztolányi Dezső: Ebéd

Kosztolányiék Babits és Bodor Aladár társaságában,
Dömösön. Talán épp egy jó ebéd után.
(A fotót Babits felesége, Török Sophie készítette.)
Délben az alagút budai oldalán egy ember ebédel.
Ebédje nincs a kezében, sem az ölében, sem a tányérján, hanem a járdán, a puszta földön. Valaki ételhordóban vihette, kiloccsantotta, s ott hagyta. Ez az ember pedig, aki kilépett az alagútból, egyszerre megpillantotta a gazdátlan ebédet, melyet valamely jótékony tündér pottyantott le ingyen, töprengett, majd lekuporodott, kivette bicskáját, és pengéjével egyenként emelte szájához a falatokat.

2014. április 6., vasárnap

Tálalási javaslat: körzővel és vonalzóval

Imádom az olasz konyhát, az egyszerűségét; azt, hogy elég néhány alapanyag és kész a vacsora. És imádom azt is, ahogyan az olaszok esznek, ahogyan élvezni tudnak minden falatot, és hogy nem is kérdés náluk, hogy erre időt kell szakítani. Kérdezd meg bármelyik olaszt az ételekről, biztos lehetsz benne, hogy nem közömbös neki a téma. Lesz határozott véleménye, biztos, hogy minden nap tart ebéd szünetet és tudni fogja, hogy a mamma milyen titkos hozzávalót használ a család kedvenc fogásánál (amiben egészen biztosan van paradicsom is). Éppen ezért egyértelmű, hogy imádom a tésztát is, a zöldségestől a húsosig, a spagettitől a pennéig. És csak a két leggyakoribb formát említettem – mert ezerféle van még! Hosszú évtizedek alatt csiszolódott formák, az olasz konyha apró kis dizájn termékei. Őket veszi sorra a Geometry of Pasta.

2014. április 2., szerda

Amikor a könyvesbolt nem elég

Könyvesboltban vagy antikváriumban járva mindig alaposan átnézem a gasztro részleget. Ám ahogyan gyarapodik a könyvtáram, egyre kritikusabb vagyok az új példányok beszerzésénél. Antikváriumban még csak-csak találok olykor valamit, de az új könyvek között talán ha 10% (vagy még annyi sem) az, ami valóban érdekel. Ez nem azt jelenti, hogy már mindenem megvan, ami kellhet - óóóó dehogyis, sosem lesz ilyen állapot! Inkább annak a jele, hogy rengeteg a humbug könyv: kevés recept, átgondolatlan tartalom, óriási és nem túl különleges fotók, mindez ígéretes és jól eladható cím mögé bújtatva. És mégis fogy az ilyesmi: a legtöbbször bizonyára ajándékkönyv lesz belőlük.

2014. március 3., hétfő

Lapozgatnivaló

Akciós könyveket sosem szabad kihagyni: a Klauzál 13 könyvesbolt és galériában már néhány hónapja zajlik a raklapos könyvvásár. Vegyes a kínálat, és időnként változik, a művészeti albumokra vadászók igazi kincsekre lelhetnek, ha elég gyorsak, és nem happolja el az orruk elől valaki más a kiszemelt kötetet. Gasztro téren nem túl erős a választék, de egy kis gyöngyszemet sikerült nekem is előásnom. Eme kis könyvecske az ékes bizonyítéka annak, hogy nem csak szakácskönyv számíthat gasztrokönyvnek. 

2014. február 25., kedd

"...főzd kis, csorba masinádon..."


Hriszto Szmirnenszki:
Fekete kávé

Ha éji tivornya után kimerülve
eléred otthonodat
s tombolva fölötted a holdtalan ürben
sorsod dühe-gúnyja kacag, - 
elő a poros masinát, s a szeszgőz
páráiban, lila-kék
lángok sziszegő koszorúja felett főzz
magadnak: erős feketét.

2014. február 21., péntek

Munka + szórakozás = kreativitás

"When you forget you're working, that's when you're working the best." (R.R.)

Sokszor zavarba hoz a csúcsgasztronómia: nem tudom eldönteni, hányadán állok vele. Néha teljesen lenyűgöz és elvarázsol, aztán ahogy egyre több és több infót gyűjtök be róla, egy ponton elfáradok, és csak arra vágyom, hogy a fazekaim fölött ismét paradicsomos tésztát főzzek. Olyankor túl szofisztikáltnak és elitnek érzem, és elmegy a kedvem tőle. Talán az egyszerű ember zavara ez a professzionalizmussal szemben, amit néha sikerül leküzdeni, és ettől újabb hulláma kezdődik a lelkesedésnek. Most éppen rajongok - René Redzepi tehet róla.

2012. november 22., csütörtök

Új szó a szótárban: KATZENJAMMEROLÓGIA


CSERNA-SZABÓ ANDRÁS - DARIDA BENEDEK:
JAJJ A LEGYŐZÖTTEKNEK, 
AVAGY SÜSSÜNK-FŐZZÜNK MÁSNAPOSAN
  
Rengeteg jót lehet mondani erről a könyvről, nem is tudom, hogy honnan kezdjem. Mindenekelőtt a legfontosabb: ez a könyv maga a GASZTROIRODALOM. A két, oly gyakran összefonódó világ tökéletes ötvözete, ami azért tölt el végtelen örömmel, mert épp ez a két terület az, ami a legjobban érdekel. Mint a tárkony és a citrom, ami külön is nagyon jó, na de együtt! Élvezet volt olvasni az első betűtől az utolsóig. És érdemes lesz majd újraolvasni is, különösen most, hogy a Magvető Kiadó újra kiadta a szerzők által jelentősen kibővített a kötetet.